A horgásztó területének előtörténete

A horgásztó egy ősi folyómeder, a Vérvölgyi ősmeder egy kb. 3 ha-os szakaszán terül el.

Régészeti szakfelügyelet

A Sáska horgásztó vízjogi létesítési engedélye előírta a terület régészeti próbafeltárását, mely során kiderült, hogy több történelmi korszakban is éltek a környéken elődeink, s ezért a kivitelezési munkálatok – értelemszerűen – régészeti szakfelügyelet alatt zajlottak. A régészeti objektumok dokumentálásra kerültek, azonban a talajvíz és belvíz miatt a horgásztó területén feltárás nem történt.

A Sáska horgásztó helyén és a környező hátakon két korszakban is megtelepedtek az emberek

1) A régebbi korszakot újkőkornak, vagy neolitikumnak hívják, az ebben a korszakban élő emberek az elsők, akik termelő életmódot folytattak a Kárpát-medencében, vagyis a korábbi vadászó, halászó, gyűjtögető életmód helyett állatokat tenyésztettek, növényeket termeltek, állandó településeik voltak, kőszerszámaikat csiszolták és már kerámiaedények készítésére is képesnek bizonyultak. Nálunk Kr. e. 7000-4800 közé tehető a neolitikum korszaka. A horgásztó medrében és környékén valószínűleg az alföldi vonaldíszes kerámia kultúra nyomaira bukkantak a régész szakemberek, ami időben a középső neolitikumnak felel meg (Kr. e. 5500-4800) a tudomány jelen álláspontja szerint.

Régészeti objektumok rajzolata az agyagréteg felszínén, a horgásztó nyugati töltése alatt

2) A fiatalabb népesség az iráni eredetű szarmaták voltak, valamikor a Kr. utáni II-V. századból. Akkor éltek itt, amikor a rómaiak elfoglalták a Dunától nyugatra eső területeket és létrehozták Pannoniát. Eredetileg nagyállattartó nomádokként éltek, de rövidesen ők is letelepedtek, ugyanis nálunk nincs elég mozgásterületi hely a nomadizáláshoz. Az Alföldön nagyon gyakoriak településeik, temetőik, sokáig és számosan éltek itt. A régészek ezeknek a régi településeknek, falvaknak a nyomait fedezték fel. Leginkább különböző rendeltetésű árkokat – ezek vízelvezetési funkciókkal bírtak vagy egyes területek lehatárolásai lehettek, pl. karámok, veteményesek, telkek körbekerítései, esetleg készülhettek védelmi célból is. A másik nagy csoportot a hatalmas, enyhén amorf, vagy kerekded gödrök jelentik, melyekből agyagot nyerhettek házaik, kemencéik tapasztásához, valamint az edénykészítéshez. A kisebb, kerekded vagy ovális gödrökben, vermekben gabonát illetőleg egyéb élelmiszert tárolhattak. Biztosan voltak itt házaik, kútjaik, kemencéik, füstölőgödreik is, de ezek nem kerültek elő, vagy csak nem ismerték fel őket annál az egyszerű oknál fogva, hogy kiásásra lehetőség a talaj- és belvíz okozta nehézségek miatt nem volt. Mindazonáltal a régészeti szakemberek szerint valahol a közelben kell lenniük sírjaiknak, temetőiknek is.